Híveink felelős polgárként, lelkiismeretük szavára figyelve fognak dönteni
Állampolgári jogommal élve természetesen részt veszek a népszavazáson, és gyülekezeti tagjainkat is erre biztatom. Ugyanakkor az egyház tagjainak és tisztségviselőiknek ugyanúgy joguk van élni a szavazás titkosságával, mint bárki másnak. Semmilyen vélt erkölcsi szempontok pressziója nem kényszerítheti az egyházak tagjait és vezetőit arra, hogy közhírré tegyék hitbeli meggyőződésük és lelkiismeretük alapján kialakított álláspontjukat egy politikai vitában.
A 2016. október másodikai népszavazást előkészítő kampányban pártpolitikai álláspontok artikulálódtak. Az egyházak, minden emberhez szóló küldetésük miatt, nem kapcsolódhatnak be egy-egy politikai párt kampányába. Az pedig különösen elszomorít, hogy a szavazást megelőző kampány résztvevői tudatosan építettek az alantas emberi indulatokra, az előítéletre és eszközül használták a gyűlölet szítását.
A 2016. október másodikára kiírt népszavazás egy szigorúan szakpolitikai kérdésről szól, melynek értelmezése elméleti és politikai viták tárgyát képezi. A népszavazási kérdés jelen formájában nem tartalmaz olyan – hitbeli vagy erkölcsi – szempontot, amellyel kapcsolatban az egyháznak szükségszerűen meg kellene nyilatkoznia.
A migrációs válsággal kapcsolatosan, a népszavazástól függetlenül, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Lutheránus Világszövetség, az Európai Egyházak Konferenciája és az Egyházak Világtanácsa, hasonlóan a református, katolikus és ortodox testvéregyházainkhoz, az Evangélium tanításán nyugvó, világos és árnyalt állásfoglalást fogalmazott meg, több ízben. Ezek középpontjában a rászoruló ember megsegítésének krisztusi kötelezettsége áll, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy az államok joga és kötelessége polgáraik biztonságának biztosítása.
Felelős polgárnak tekintem egyházunk tagjait, akik hitbeli meggyőződésük és lelkiismeretük alapján alakítják majd ki az álláspontjukat a 2016. október 2-i népszavazással kapcsolatban.
A Magyarországi Evangélikus Egyház, küldetése alapján, felelősséggel tekint a Magyarország és a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek jövőjét meghatározó kérdésekre és sajátos egyházi szolgálatával: az Evangélium hirdetésével, a szeretetszolgálat gyakorlásával és közbenjáró imádsággal vesz részt közösségeink építésében.