„A magyarországi protestantizmus sokat köszönhet az iszlámnak” – Beszélgetés a menekültügyről Fabiny Tamás evangélikus püspökkel a Gólyában
"Nem lehet szétválasztani, hogy egy keresztény ember hány százalékban keresztény és hány százalékban ember, ezért nem keresztényként vagy emberként, hanem keresztény emberként tud viszonyulni a menekültekhez is" - kezdte Fabiny Tamás, Kováts András (Menedék Egyesület) bevezető szavaira reagálva. A püspök kifejtette, hogy a bibliai szakaszok minden hívőt segíthetnek, de a laikusok számára is érvényes sorvezetők, hiszen az Ószövetségben számos vándorlással kapcsolatos szöveg található. Toposzként tér vissza például az ábrahámi idézet: "Emlékezzél arra, hogy jövevény voltál."
Szintén az Ószövetségben lelhető fel az a szép hagyomány is, mely szerint aratáskor nem volt szabad mindent összeszedni, valamennyit illett a földön hagyni a takarmányból a vándorlók számára is. Az újszövetségből pedig a legismertebb és leggyakrabban idézett igeszakasz ezzel kapcsolatban Máté evangéliumában olvasható: "Jövevény voltam és befogadtatok engem."
Társadalom és egyház sokáig idegenek voltak egymás számára
Úgy tűnik azonban, hogy a menekültekkel kapcsolatban Magyarországon jelenleg bibliai szeretet-parancs szemben áll a hatályos jogi környezettel - vetette fel Soltész Béla, az est másik házigazdája. Fabiny Tamás szerint nem ez az első ilyen eset, hiszen a második világháború idején is szembe kellett menni az államhatalommal. Példaként a mártírhalált halt Dietrich Bonhoeffert említette, aki a zsidóüldözések idején azt mondta: "Azért nem szabad a zsidókat üldözni, mert emberek és nem csak azért, mert Jézus is zsidó volt." Bonhoeffer azt is világossá tette: "csak az énekeljen gregoriánokat, aki felemeli a szavát a diktatúrával szemben." Fabiny szerint ez ma is érvényes: Csak annak hiteles a kereszténysége, aki kiáll a menekültek mellett. "Sarkos mondatok ezek, de ilyenkor az ember hitvallásos helyzetbe kerül és inkább kell hallgatnia az erkölcsre, mint a törvényre."
Ugyanakkor a nem hívő laikusok gyakran hallanak mindezzel ellenkező véleményt egyházi tekintélyektől - vetette fel Kováts András. "Tisztában vagyok vele, hogy az egyházi vezetők többsége nem velem van egy véleményen, de sokan igen. A legtöbben inkább tartózkodóak, ennek azonban inkább társadalmi-történelmi okai vannak, nem a Szentírás magyarázatának különbségei. Egyrészt, a magyar társadalomból hiányzik a gondolatszabadság, a vallási pluralizmus megélése, és ennek történelmi gyökerei vannak: az egyházban jelen való örökség - bár soknak tűnik az elmúlt 25 év, higgyék el, hogy ez így van - hogy sokáig be voltunk szorítva a templom falai közé. Társadalom és egyház idegen test voltak egymás számára. Ilyen este, mint a mai, elképzelhetetlen lett volna. Ennek vannak ma is érezhető hatásai. Harmadrészt, sokan hitvédelemként fogják fel ezt a helyzetet, és úgy gondolják, hogy össze kell zárnunk és meg kell védenünk magunkat az iszlám elől. Mivel tényleg üldözik a keresztényeket Szíriában, és sok rettenetes hír van, úgy gondolják, hogy az iszlám fenyegető tényező."
"Senki ne mondja, hogy a szír-török határnál jó élni"
Fabiny azokat sem igazán érti, akik azt hangoztatják, hogy a menekültek maradjanak inkább Törökországban, hiszen ott már nincsenek életveszélyben: "Senki ne mondja, hogy a szír-török határnál jó élni éveken keresztül egy menekülttáborban. Nem emberhez méltó élet ez." Azt ugyanakkor, hogy mivel jár ezeknek az integrációja, Magyarországon még nem igazán tudjuk, mert a legtöbben tovább mennek. Ezért kevés a tapasztalat egyházi és társadalmi szinten egyaránt.
"A magyarországi protestantizmus azonban érdekes módon sokat köszönhet az iszlámnak - folytatta Fabiny - ugyanis a török hódoltság idején olyan erős volt az ellenreformáció Magyarországon, hogy katolikus közegben biztosan nem maradtak volna fenn a protestáns gyülekezetetek. A török területeken azonban megmaradt a protestáns vallásszabadság. Ezt ma is láthatjuk: Nyugat-Magyarországon kisebb számban élnek protestánsok."
"Ez a retorika senkinek nem használ"
Arra a kérdésre, hogy mit csinált konkrétan az evangélikus egyház? A püspök így felelt: sokáig nem csináltunk semmit, ezt be kell látni, de a plakátkampányról kezdetektől nyíltan vállaltam kritikus véleményemet. (Szeptemberben az evangélikus egyház naponta 150 adag ételt osztott a II. János Pál pápa téren - a szerk.)
Az evangélikus püspök a plakátkampánnyal kapcsolatban kifejtette: ez a retorika senkinek sem használ és beláthatatlanok a következményei, mivel az ember rosszabbik énjét hozza elő. Pedig a jobbat is elő lehetne hívni, mert az emberekben megvan a segítés szándéka, ezt a civilek - köztük számos hívő ember - közti összefogás is bebizonyította.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a menekültekkel szembeni kormányzati kommunikáció sok hívőnek okoz lelkiismereti konfliktust, hiszen többségében jobbra húznak az egyházak. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy ki kell emelni ezt a kérdést a pártpolitikai mezőből. Fabiny rossz iránynak tartja, hogy a kormány még a segítő civileket is áttolta balra. Ugyanakkor Fabiny fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a jobbra húzásnak az is az oka, hogy "a rendszerváltást követően kormányra került baloldali pártok egyfajta posztkommunista örökséget éreztettek az egyházakkal, ezért eltávolodtak tőlük, a jobboldal pedig örömmel keblére ölelte őket. Ezzel viszont olyan gyámkodást is hajlandóak voltunk elfogadni, ami nem biztos, hogy jót tesz a hazai egyházaknak."
Európa nem keresztény, de itt az új esély
Ugyanakkor az is kérdés, hogy mennyire keresztény a mai keresztény Európa? Fabiny a mostani helyzetben nevetségesnek tartja, hogy keresztény Európa fölött éppen azok hullatnak krokodilkönnyeket, akikről tudja, hogy be sem tennék a lábukat a templomba.
A püspök ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a más kultúrából érkező tömegekkel járó új kihívásokat nem szabad elbagatellizálni. Kérdés például, hogy a nők és melegek egyenjogúságát zászlóra tűző nyugati államok hogyan lesznek képesek egy olyan embertömeget is integrálni, akik ezeket az ügyeket teljesen elutasítják. "Lehet példálózni a befogadás-párti skandinávokkal, de közben az az igazság, hogy üresek a templomaik" - vetette fel Fabiny. A hazai kereszténység megújulásának indirekt módon lehet motorja a menekültválság: a szekularizált világban lehet új esélyünk arra, hogy megmutatkozzon a valódi felebaráti szeretet a jövevényekkel szemben, és hogy megmutassuk, milyenek valójában a keresztény emberek."