A Gödöllői-dombság lankáin elterülő, „Budapest kertjének” is nevezett város Berente István utcájában két sárga ház áll egymás mellett. Betekintve az első udvarára a kíváncsi szem rögtön észreveszi: ezt a Margaréta háznak nevezett épületet sok kisgyerek is lakja. A kerítésen ugyanis – sajátos parkolóként – sorban lógnak a színesebbnél színesebb, lábbal hajtós műanyag kismotorok. A mellette levő telken álló épület bejárata felett viszont nagy betűs felirat hirdeti, hogy aki a Tessedik Sámuel Evangélikus Idősek Otthonát keresi, az jó helyen jár. Ez utóbbiban beszéltünk meg a találkozót Roszík Ágnes intézményvezetővel, az Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnökével.
Az otthon liftgalériája mellől kezdtük a sétát. „Ez az ötvenfős épület, amelyben most állunk, 1994 novemberében készült el, és eredetileg anyaotthonnak építettük – idézi fel a kezdetet. – Abban az időben még nem volt egyházi fenntartásban, sőt az országban ez volt az egyetlen civil szakellátású intézmény. Utógondozás alatt álló állami gondozott vagy korábban állami gondozott leányanyákat fogadtunk be gyermekeikkel. Néhány év múlva Gödöllő belvárosában meg tudtunk venni egy másik házat is, amelyet Félutas háznak neveztünk el. Az lett az időközben nagykorúvá vált leányanyák ideiglenes otthona. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény változást hozott a munkánkba, rövidesen be kellett fejeznünk a leányanyákkal való törődést. 2006-ban a Berente utcai épület melletti üres telken felépítettük a Margaréta otthont, a családok átmeneti otthonát, röviden CSÁO-t, amely 2007-ben nyitotta meg kapuit” – meséli az intézményvezető.
Programbőség és közösség
Az az épület sem maradt azonban üresen, amelyben Ágnessel beszélgetünk. Férjével, Roszík Gáborral idősek bentlakására alkalmas szeretetotthonná alakították át. A földszinti részekben járóképes idősek számára alakítottak ki otthonos szobákat, míg az emeleten kaptak helyet az ágyhoz kötött, de legalábbis kerekesszékes betegek.
A földszinten a lakószobákon kívül a konyha és az ebédlő, valamint a kápolna és a tornaszoba található, az emeleten a barátságos könyvtárszoba és egy pihenésre alkalmas helyiség mellett tágas társalgó áll a lakók rendelkezésére. Ez utóbbi helyiség nemcsak tévénézésre alkalmas, hanem sok közös programnak is helyszíne. Márpedig ezekből jócskán válogathatnak azok az idősek, akiknek az egészségi állapota ezt megengedi. Bódi Erika intézményvezető-helyettes szakmai beszámolójában olvasható, hogy tavaly a legnépszerűbb tevékenységek közé a közös zenehallgatás, a felolvasás, a memóriát karbantartó szókirakó játék vagy a kézügyességet fejlesztő színezés és rajzolás tartozott. Az elkészült munkák egy része bekeretezve a társalgó falait díszíti.
Az otthon lakói évről évre szívesen várják az olyan közösségi alkalmakat, mint például a farsangi délután, a különféle zenés estek vagy a bográcsozással összekötött kertrendezés. A gödöllői otthonban évek óta tartanak karácsony előtt családi napot, amelyre a lakók műsorral készülnek, és maguk készítette ajándékokkal érkeznek. Vendégként pedig nemcsak saját családtagjaikat fogadják, hanem a szomszédos átmeneti otthonban lakó családokat is.
„Intézményünkben a lelkigondozást Roszík Gábor végzi – folytatja Ágnes. – Számunkra azonban nemcsak a lakók lelkiállapota fontos, hanem a fizikai hogyléte is. Ezért hatórás státuszban egy konduktor is dolgozik a csapatunkban, aki már több, csodával felérő eredményt ért el a rászorulóknál. Az egyik lakónk például úgy került ide, hogy nem tudott lábra állni, az orvosok nem is biztatták e téren semmi jóval. Az itteni rendszeres gyógytorna eredményeként azonban ma már bottal jár. Ezeknek a sikereknek is nagyon örülünk” – zárja le a témát az intézményvezető.
Étkezéstől a házi segítségnyújtásig
„Intézményünk másik lábaként a belvárosban, a Lumniczer Sándor utcában található alapszolgáltatási központunkban háromféle lehetőséget kínálunk Gödöllő város időseinek – meséli tovább Roszík Ágnes. – Szociálisan rászorultaknak naponta legalább egy meleg étkezést biztosítunk, amelyet a helyszínen is el lehet fogyasztani, vagy el lehet vinni, de igény szerint házhoz is szállítjuk.”
A Tessedik Sámuel Alapszolgáltatási Központ ezenkívül napközi otthonos ellátást is kínál. Ennek keretében többek között szabadidős programok (különféle játékok, kézműves-foglalkozások, kirándulások), egészségmegőrző torna, valamint egyéni és csoportos beszélgetések, lelkigyakorlatok várják az érdeklődőket. Az idősek klubjában a tagok segítséget kaphatnak hivatalos ügyeik intézéséhez, de akár a gyógyszerkiváltáshoz is. Az otthonukat elhagyni már nem tudó városlakó idősek pedig igénybe vehetik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.
Védetten az átmeneti otthonban
A szeretetotthonban tett látogatás után átsétálunk a szomszédos Margaréta házba, amely 2007 óta várja lakóit. A negyven főt befogadni képes Tessedik Sámuel Családok Átmeneti Otthonát Karácsony Teréz szakmai vezető mutatja be. „Az ország minden részéből érkezhetnek hozzánk rászorulók – említi meg elsőként Teréz. – A bekerülés egyik feltétele, hogy a jelentkezők családjában kell, hogy legyen kiskorú gyermek vagy állapotos anyuka. Nemcsak »egész« családok jelentkezhetnek, hanem jöhetnek gyermeküket egyedül nevelő anyukák vagy apukák, sőt nagyszülők is, ha a bíróság kimondta, hogy mint gyámok kiskorú gyermekről gondoskodnak.”
Kérdésünkre, hogy milyen okai lehetnek az átmeneti otthonba kerülésnek, a szakmai vezető elsőként a család lakhatási problémáit emeli ki, de indok lehet a családon belüli bántalmazás és egyéb konfliktusok is. Itt is van várólista, az utcáról a kapun bekopogtatva nem lehet beköltözni. A bajbajutottak számtalan esetben személyesen keresik meg az intézményt, de sokszor a gyermekjóléti szolgálaton, a védőnőkön, óvodákon, iskolákon, gyermekorvosokon keresztül jut el az otthonhoz a hír, ha gond van egy családban, és meg kell oldani a lakhatási problémájukat.
„Az érvényben lévő jogszabály alapján nálunk is csak egy évig maradhatnak a családok – folytatja Karácsony Teréz –, de indokolt esetben ez még fél évvel megtoldható. Ez idő alatt a lelki problémák orvoslására kérhetik lelkész és pszichológus segítségét, de más téren is segítséget nyújtunk. Például jogi ügyekben, védőnő és orvos keresésében, óvodai vagy iskolai beíratásban, munkahely keresésében. Az egy-másfél év sok családnál elég ahhoz, hogy rendezze a sorait, például albérletbe költözzön, vagy megszerezze családtagjainak a támogatását; egyszóval vannak sikertörténeteink is.
A mostani családtámogatási rendszer többeknek ad reményt – volt olyan hattagú családunk, amelyik vidéken tudott házat venni, már ott is laknak. Sajnos azonban nem minden esetben beszélhetünk jó hírről – teszi hozzá a szakember. – Nem segít az előrejutásban, ha szinte törleszthetetlen adósságcsomaggal érkeznek hozzánk. Vándorló családoknak nevezzük azokat, amelyek intézményről intézményre járnak. Ezekben a szülők már jellemzően motiválatlanok, belefáradtak a kilátástalan küzdelembe, a gyermekeik számára pedig ez az életforma lesz a természetes.”
Ám amíg a gödöllői CSÁO-ban laknak a családok, védett helyen vannak. Amellett, hogy élik a mindennapos életüket – a gyerekek iskolába, óvodába, a szülők dolgozni járnak, mosnak, főznek, takarítanak –, fedél van a fejük felett, sőt élelmiszer- és ruhatámogatást is kapnak. A kertészkedni vágyók pedig a hátsó kertben a biokertészkedés csínját-bínját is kitanulhatják.
Kedvességgel, emberséggel
„A Tessedik Sámuel Evangélikus Szeretetszolgálathoz körülbelül kétszázhúsz ellátott tartozik – veszi vissza a szót Roszík Ágnes. – Mivel összevont intézmény vagyunk, a különböző munkaágakban a munkatársak is több esetben integráltan végzik a feladataikat. Például egy gazdagsági vezetőnk van, és a technikai dolgozók szintén mindhárom helyszínen tevékenykednek. Az összefonódást azzal is erősítjük – teszi hozzá az intézményvezető –, hogy a családok átmeneti otthonában lakók közül többen dolgoznak az idősek otthonában.”
Roszík Ágnes számára nagyon fontos, hogy az általa vezetett alap- és szakszolgálatokban minden a lehető legnagyobb rendben menjen. Ezért számtalan belső mérést végeznek, és rendszeresen kérnek visszajelzést nemcsak a gondozottaktól, de azok családtagjaitól is. Az idősek otthonában háromhavonta rendeznek nővérversenyt. Ennek mikéntjéről a következőt tudjuk meg: „Minden lakóhoz személyesen bemegyek, és arra kérem őket, hogy egytől ötig osztályozzák a nővéreket, mennyire kedvesek. Az első három helyezett pénzjutalomban részesül.” S hogy miért teszi mindezt? „Nem engedhetjük meg azt, hogy azokkal az idősekkel, akik nálunk élik le életük hátralevő részét, ne kedves, emberséges hangnemben beszéljünk. A jutalompénz pedig fontos fizetéskiegészítést jelent a nővérek számára.”
Az intézményvezető azonban a munkatársakat is rendszeresen megkérdezi, milyen javaslataik vannak, milyen változtatások segítenék a működés hatékonyságát. Egy ilyen beszélgetés következményeként építettek például ételliftet a szeretetotthonban. A pályázati pénzből elkészült lift falát pedig Rimler Mária festőművész-rajztanár képei díszítik, sokak örömére.
A munkaágak integrációja nemcsak a munkatársakat érintően jellemzi a gödöllői komplexumot, hanem az ott lakókat is. A családok átmeneti otthonából a lakók rendszeresen átmennek a szeretetotthon imatermében tartott istentiszteletekre. Így például az iskolai tanévnyitót is az idősek körében tartják, csakúgy, mint az anyák napi műsort vagy a Mikulásünnepséget. A gyermekek minden évben előadnak betlehemes játékot, míg gyermeknapon az szeretetotthon lakói készülnek „fogadott unokáiknak” műsorral, kis ajándékkal.
Nevelőszülői hálózat
A Tessedik-szeretetszolgálat fennállása óta a vezetők mindig igyekeztek az adott kor diktálta szükségleteket felismerni és az intézmény tevékenységi körét azok szerint alakítani. Így az sem véletlen, hogy – reménység szerint – hónapokon belül elindul egy újabb szolgáltatás, mégpedig a nevelőszülői hálózat. Ennek lényegét Kendeh Johanna hálózatvezető foglalja össze röviden. „A gyermekvédelmi alapellátást, azaz a családok átmeneti otthonában végzett tevékenységet nyáron gyermekvédelmi szakellátással szeretnénk kiegészíteni. Az alap- és szakellátás között az a fő különbség, hogy míg az első esetben a családok együtt maradnak a baj esetén, addig a gyermekvédelmi szakellátásban a szülő elveszíti a felügyeleti jogát, és a gyermek – átmenetileg – nevelőszülőkhöz kerül, ők viselik gondját. Egyébként nem kikötés, hogy csak házaspárok jelentkezhetnek nevelőszülőnek – egyedülállók is elláthatják ezt a feladatot.
A hálózat elindítását és működését szigorú törvényi keretek szabályozzák – teszi hozzá Johanna. „A nevelőszülőknek például jogszabály szabta lakhatási körülményeket kell biztosítaniuk a gyermek számára, illetve több hónapos képzésen kell részt venniük. E téren mi a Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatával állunk szerződéses kapcsolatban. Érdekességként említhetem, hogy a hozzánk jelentkezők többségének már van valamilyen múltja e területen – vagy a családjukban voltak nevelőszülők, esetleg ők maguk már elláttak ilyen feladatot, netán ők maguk nevelőszülőknél nőttek fel.”
Kérdésünkre, hogy a gyermekek mi alapján lesznek e folyamat részeseivé, a következőt tudjuk meg a hálózatvezetőtől: „Ők valamilyen okból veszélyeztetve vannak a vér szerinti családjukban – például a szülők hajléktalanná válása következtében –, így bekerülnek a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe, és a gyámhivatal döntésének értelmében ki kell őket emelni a vér szerinti családjukból. A nevelőszülőkhöz kerülés során természetesen komoly szakmai szempontokat kell figyelembe venni. Ilyen például az a szempont, hogy a testvéreket – lehetőség szerint – nem választják szét, vagy hogy a vér szerinti család számára elérhető távolságban legyenek a gyerekek. Minden megyében működik gyermekvédelmi szakszolgálat. Az ott dolgozó szakemberek lépnek kapcsolatba a területükön működő nevelőszülői hálózattal, majd közösen keresnek elhelyezést az érintett gyermekek számára. Reménység szerint huszonöt-harminc gyermekkel hamarosan mi is része leszünk e rendszernek” – zárja a beszélgetést Kendeh Johanna.
Ön is támogathatja a gödöllői Tessedik Sámuel Alapítvány keretében működő szeretetszolgálat munkáját adója egy százalékának felajánlásával, illetve adományának közvetlen átutalásával az alapítvány bankszámlaszámára. Az alapítvány adószáma: 19178879-2-13; bankszámlaszáma: 10300002-20329794-00003285, MKB.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 15–16. számában jelent meg 2019. április 21-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.