Útmutató szociális intézményi alapdokumentumok elkészítéséhez

Jogszabályi háttér

- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) 92/C. § (1) bekezdés a) pont, 94/E. § (6)-(7), (10)-(11), 99. § (2) bekezdés, (4) bekezdés a) pontja, (5) bekezdés, 99/A. §.

- 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (továbbiakban: 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet) 5. §, 5/A. §, 5/B. §, 6. §, 19. §,  29. § (1) bekezdés, 39. § (8) bekezdés, 39/K. §, 57. §, 60. § (2)-(3) bekezdés, 80. §, 84/A. § (3) bekezdés d) pontja, 92. § (3) bekezdés, 96. § (1)-(3) bekezdés, 101/A. § (1)-(2), (4) bekezdés a) pontja,101/B. § (1)-(2) bekezdés, 107/A. § (3) bekezdés.

- 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről (továbbiakban: Szmr.) 20. § (2) bekezdés, 23. § (1) b) pont, 32. § (1) bekezdés és (1) bekezdés c) pont, 37. § (1) bekezdés,
44. § (3) bekezdés, 1. számú melléklet 3.1.28.5. pont, 3.1.29.4.2. pont, 3.1.29.4.4 pont, 5. számú melléklet 2.1.1. pont.

- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (továbbiakban: Eütv.) 10. § (3)-(5) bekezdés, 188. § b)-d) pont, 192. § (1)-(5) bekezdés.

- 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (továbbiakban: Ávr.) 5. § (1)-(2) bekezdés.

- 2005. évi VIII. törvény az egyház intézményeiről (továbbiakban: intézményi törvény) 2. § (3) bekezdés, 4. §, 73. § (1) bekezdés.

- 2000. évi törvény az egyház háztartásáról (továbbiakban: egyház httv.) 16. § (4)-(5) bekezdés.


ALAPÍTÓ OKIRAT

 


I. Általános szabályok


 

A szociális szolgáltatónak és intézménynek rendelkeznie kell Alapító Okirattal, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai és gazdasági bizottságának támogató döntése után a fenntartó testület hagy jóvá. Gyülekezeti fenntartású intézmény Alapító Okiratát a gyülekezet lelkésze (igazgató lelkésze) és a gyülekezet felügyelője együttesen írja alá. A Magyarországi Evangélikus Egyház által fenntartott (továbbiakban országos fenntartású) intézmények Alapító Okiratát az országos irodaigazgató írja alá.

Az Alapító Okirat megléte feltétele a működési engedélyeztetési eljárás megindításának.

Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
változatát is. 


II. Az Alapító Okirat kötelező
tartalmi elemei


 

Az Alapító Okirat tartalmi elemeit a hatályos Ávr., egyház httv. és intézményi törvény határozza meg.

Ennek megfelelően az Alapító Okirat tartalmazza:

1. Ávr 5. § (1)-(2) szerint:

·        az intézmény megnevezését magyar nyelven,

·        megnevezését idegen nyelven és rövidített nevét (amennyiben működéséhez szükséges),

·        székhelyének címét,

·        telephelyének címét,

·        működési területét,

·        közfeladatát,

·        főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását,

·        alkalmazásában álló személyek jogviszonyának megjelölését.

·        jogelődjének megnevezését, székhelyét,

·        vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában,

 

2. Az intézményi törvény 2. § (2) és (3) bekezdése alapján:

·        az intézmény formájának megjelölését (diakóniai intézmény)

3. Az intézményi törvény 4. § (1) bekezdése alapján:

·        evangélikus szó használatát az intézmény nevében,

·        az intézmény alapítójának megnevezését,  

·        az alapításról szóló határozat számát,

·        az alapítás időpontját,

·        az intézmény alapításakor rendelkezésre bocsátott alapítói vagyon összegét, összetételét,

·        az intézmény fenntartójának megjelölését, címét,

·        az intézmény gazdálkodási besorolását,

·        az intézmény képviseleti rendjét,

·        az intézményvezető megbízásának rendjét, jogállását,

·        az egyházi jogszabályokra utalást,

·        a vagyon feletti rendelkezési jogot és rendelkezést az intézmény vagyonának sorsáról az intézmény megszűnése esetére.

4. Az intézményi törvény 73. § (1) bekezdése alapján:

·        ellátási szerződés keretében átvállalt szociális feladatot végző diakóniai intézmény alapító okiratában meg kell fogalmazni azt a sajátos evangélikus többletet, amellyel az intézmény szolgálatát végzi.

5. Az egyház httv. 16. § (4)-(5) bekezdésnek megfelelően:

·        szigorúan el kell határolni a gazdálkodási tevékenységbe bevont vagyon(tárgyak) körét,

·        szabályozni kell az alap, kiegészítő és vállalkozási tevékenységek:


       
    •  megnevezését,

      •  
    • gazdálkodási jogkörét,

      •  
    • a keletkező nyereség felhasználási módját,

      •  
    • az esetleges veszteség kezelésének kérdéseit,

      •  
    • a megszüntetés módját és eseteit,


·        biztosítani kell, hogy az alapító egyházi önkormányzat legalább évenként egyszer információkat kapjon a gazdálkodás eredményéről.

 

 


SZAKMAI PROGRAM


I. Általános szabályok

A szociális szolgáltatóknak és intézményeknek rendelkeznie kell Szakmai Programmal (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet) 5. § (1) bekezdés d) pont). A
Szakmai Program megléte feltétele a működési engedélyeztetési eljárás megindításának. A működési engedély egyik feltétele pedig az, hogy a működést
engedélyező szerv felkérésére az illetékes módszertani intézmény véleményezze és jóváhagyja a Szakmai Programot.

A Szakmai Program egy alapdokumentum, amely a szolgáltatás beindításának szükséges feltétele, azaz egyrészt adminisztrációs kötelezettség a működési
engedélyeztetési eljárás során, másrészt funkcióját tekintve egy leíró jellegű intézményi dokumentáció.

Az egyházi fenntartású szolgáltatás, intézmény Szakmai Programjának elkészítéséről a fenntartó gondoskodik (nem a fenntartó készíti el, hanem kijelöl valakit annak elkészítésére - többnyire az intézmény felelős vezetőjét). (Szt. 92/C. § (1) bekezdés a) pont)

A Szakmai Programon szerepelnie kell a készítés, jóváhagyás és hatályosság keltének és a fenntartó képviselője aláírásának is.

Bentlakásos intézmény esetén az Érdekképviseleti Fórummal való egyeztetés dátumának az Érdekképviseleti Fórum elnökének aláírásával.

Érdekképviseleti Fórummal való egyeztetés nélkül nem léphet hatályba!

A Szakmai Programot bármely szolgáltatást, intézményt alapvetően befolyásoló belső szervezeti adottság, vagy külső környezeti tényező jelentős változása esetén módosítani szükséges.

A Szakmai Programot legalább éves rendszerességgel ajánlott felülvizsgálni és a megváltozott feltételeknek megfelelően módosítani.


II. A Szakmai Programmal kapcsolatos elvárások

A Szakmai Program információt ad a szolgáltatást nyújtóknak, a szolgáltatást igénybe vevőknek, a működést engedélyező szervnek, egyéb érintetteknek, akiknek vagy jogszabályi felhatalmazás alapján, vagy egyéb okból információt kell kapni a szolgáltatás biztosításának keretfeltételeiről és a szolgáltatás tartalmáról.

A Szakmai Program készítése során az alábbi alapelveket kell szem előtt tartani:

- nyilvánosság

- közérthetőség

- áttekinthetőség

- egyediség

Nyilvánosság

A Szakmai Program olyan intézményi dokumentáció, amelyet az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője, illetve hozzátartozója megtekinthet, ezért az ellátottak tájékoztatáshoz való jogának biztosítása szempontjából is lényeges, hogy a Szakmai Program a megfelelő szakmai tartalommal álljon rendelkezésre.

A Szakmai Programnak az érintettek számára hozzáférhetőnek és nyilvánosnak kell lennie.

Közérthetőség

A Szakmai Programnak nyelvezetének - a heterogén felhasználó csoport miatt - közérthetőnek kell lenni, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő legyen a fogalomhasználat. Az idegen szavak, kifejezések használatát mellőzni kell, illetve célszerű fogalommagyarázatot tenni az igénybe vevők számára esetleg nem érthető kifejezések, fogalmak mellé.

Áttekinthetőség

A Szakmai Programmal kapcsolatban elvárás, hogy a dokumentum legyen áttekinthető, igényesen szerkesztett formátumú.

Célszerű követni a Szakmai Program tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályi előírásokat pontonként, ez önmagában megadja a dokumentum fizikai
felépítését és tartalmilag sem marad ki belőle a kötelezően előírt elem.

Egyediség

A Szakmai Programnak a szolgáltatásra vonatkozó általános szabályokon túl tartalmaznia kell konkrétumokat, amely a bemutatott szolgáltatásra
egyedileg, tehát térben és időben korlátozottan érvényes, valamint tükröznie kell a szolgáltatás helyi szolgáltató rendszerbe való beágyazottságát, a helyi
viszonyokat.

Több szociális szolgáltatást nyújtó intézmény esetében a Szakmai Program alapvetően két struktúra alapján épülhet fel:

1. Differenciáltan:

Az egyes szolgáltatások önálló Szakmai Programjainak összefűzésével, egy általános szabályokat és az egyes szakmai-szervezeti egységek közti kapcsolódási pontokat tárgyaló szakasszal kiegészítetve.

Differenciált Szakmai Program



  1. Általános információk

  2. Szakmai Program 1

  3. Szakmai Program 2

  4. Szakmai Program .....

  5. Szakmai Program n

  6. Az 1, 2, ...., n szolgáltatások közti
         összefüggések, együttműködések

 

2. Integráltan: a Szakmai Program jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeinek felsorolása történik az egyes szolgáltatások vonatkozásában történő alábontással, speciális információk közlésével.

 

Integrált Szakmai Program



  1. Általános információk

  2. Kötelező elem 1

•Szolgáltatás 1

•Szolgáltatás 2

•Szolgáltatás...

•Szolgáltatás n



  1. Kötelező elem 2

•Szolgáltatás 1

•Szolgáltatás 2

•Szolgáltatás...

•Szolgáltatás n



  1. Kötelező elem.....

•Szolgáltatás 1

•Szolgáltatás 2

•Szolgáltatás...

•Szolgáltatás n



  1. Speciális szabályok

 

A Szakmai Program szerkezetére vonatkozóan nincs jogszabályi kötelem, azonban a működési engedélyeztetési eljárás szabályaiból az következik, hogy
minden szolgáltatásra vonatkozóan kell Szakmai Programmal rendelkezni. A szolgáltató, fenntartó dönthet arról, hogy minden nyújtott szolgáltatásra külön
Szakmai Programot készít, vagy az integrált struktúrát követi, azonban az előbbi esetben is be kell mutatni az egyes szolgáltatások közti összefüggéseket, kapcsolódási pontokat.

Már működő szolgáltatások és kevésbé változékony szolgáltatási stratégia esetén ajánlott az integrált Szakmai Program struktúra követése, mivel az egyes
szolgáltatáselemek közti összefüggések jobban áttekinthetők.

A Szakmai Program dokumentum formázása során ajánlott az alábbi szabályokat követni:

1. Legyen a Szakmai Programnak tartalomjegyzéke, amelyben a törzsdokumentumon kívül a mellékletek, függelékek is jelölve vannak.

2. Az oldalak számozottak legyenek.

3. A fejezet címek, alcímek számozása egységes és folyamatos legyen

4. A felsorolások, táblázatok, diagramok, ábrák azonosan legyenek formázva (különösen méret, elhelyezés, szegély, stb.)

5. A táblázatok, diagramok, ábrák számozottak legyenek, amelyre a szövegben történjen hivatkozás

6. A dokumentum minden szakasza azonos stílusban íródjon (betűtípus, betűméret, sorköz, stb. azonossága)

 


III. A Szakmai Program tartalmi elemei


 

A Szakmai Program kötelező tartalmi elemeire vonatkozóan a hatályos 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A. §-a tartalmaz egy általános főszabályt. A
főszabályt az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolt szakmai program kivételével valamennyi szociális szolgáltatásra alkalmazni
kell.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 29. § (1) bekezdés, a közösségi ellátások 39/K. §, a demens nappali ellátás 84/A. § (3) bekezdés da-dd pontja esetében
a főszabály mellett kiegészítő szabályt is tartalmaz a jogszabály adott szolgáltatást szabályozó szakasza.

Szakmai Programnak kötelezően tartalmaznia kell az 1/2000. (I. 7.) SzCsM 5/A. § (1) bekezdése szerinti tartalmi elemeket és e szakasz (2) bekezdés
szerinti mellékleteket.

A Szakmai Program kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

1.     

A szolgáltatás céljának, feladatának bemutatása

a.      
a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása,

b.     
a más intézményekkel történő együttműködés módja

2.     
Az ellátandó célcsoport jellemzői

3.     
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, bentlakásos intézmény esetén a gondozási,
rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma

4.     
Az ellátás igénybevételének módja

5.     
A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

6.     
Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/A. § (1) bekezdés)

 

Kiegészítő szabályok:

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén kiegészítő szabály alapján kötelező tartalmi elem:

1.     
A használt műszaki rendszer leírása

2.     
A segítségnyújtás - a segélyhívástól a krízishelyzet megoldásáig tartó - folyamatának a leírása (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 29. § (1) bekezdés a)-b) pont)

Közösségi ellátások esetén kiegészítő szabály alapján kötelező tartalmi elem:

Az egészségügyi szolgáltatókkal, különösen a területileg illetékes pszichiátriai, illetve addiktológiai gondozóval való együttműködés módja. (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/K. §)

 

 

Demens nappali ellátás esetén kiegészítő szabály alapján kötelező tartalmi elem:



  1. Az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatása

  2. Az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló
         program

  3. A biztonságos tárgyi környezet bemutatása

  4. A területileg illetékes szakorvosi (pszichiátriai, neurológiai, geriátriai) ellátással való együttműködés módja. (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 84/A. § (3) bekezdés da)-dd) pontok)

A Szakmai Program ajánlott, a fentieket kiegészítő tartalmi elemei az alábbiak lehetnek:



  1. A feladatellátás tárgyi feltételeinek bemutatása (a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége ponton belül)

  2. Minőségbiztosítás, minőségirányítási rendszer bemutatása

  3. Humán erőforrás gazdálkodás és fejlesztés bemutatása

A Szakmai Programhoz kötelezően csatolandó mellékletek az alábbiak:



  1. Megállapodások tervezete az Szt. 94/C. § (1) bekezdése alapján az Szt. 94/C. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel (Szt. 94/C. § (1) bekezdése)

  2. Szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény esetében a házirend tervezetét, már működő intézmény esetén a házirendet (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont)

  3. Szervezeti és Működési Szabályzat (új szolgáltatás esetén annak tervezete), kivételt képez ez alól az egyszemélyes szolgáltatás, ahol a Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó önkormányzat képviselő-testületi hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata is lehet (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. § (1) bekezdés c) pont) (1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/A. § (2) bekezdés c)pont)


 

A Szakmai Programhoz ajánlott csatolni a fentieken kívül az alábbi mellékleteket:



  1. Dokumentációs lista (esetlegesen a használt jogszabálymelléklet szerinti és saját készítésű formanyomtatványok gyűjteménye)

  2. Házirend (Szociális szolgáltatásnál nem kötelező, csak szociális intézménynél, de amennyiben a szolgáltató úgy dönt, akkor készíthet. Amennyiben van nyitva álló helyisége, akkor házirendről beszélünk, amennyiben nincs nyitva álló helyisége, akkor ún. "szolgáltatási rendről". Nappali intézmény esetében is ajánlott      csatolni a házirendet a Szakmai Programhoz. A nappali intézmény házirendjének kötelező elemeit az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 80. § szabályozza.


IV. A Szakmai Program
tartalmi elemeinek részletes bemutatása

 

 


IV.1. A Szakmai Program
törzsdokumentum tartalmi elemeinek részletes bemutatása

A Szakmai Program kötelező és ajánlott tartalmi elemeiben az alábbi szempontokat javasolt részletesen tárgyalni, kifejteni.

IV.1.1. A Szakmai Program kötelező tartalmi elemei

 

1. A szolgáltatás céljának, feladatának bemutatása

a. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

Kifejtésre javasolt tartalom:

- a szolgáltató küldetése

- a szolgáltató céljai (általános, speciális)

- a szolgáltatási stratégia bemutatása

- a szolgáltató Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenysége és egyéb feladatai (kisegítő tevékenységek, vállalkozási tevékenységek)

- szolgáltatási kapacitás:

szociális szolgáltatások esetében

- hány településen,

- hány fő részére (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén hány készülékkel) biztosítja a szolgáltató az ellátást

szociális intézmény esetében

- férőhelyek száma

A szolgáltatás beindításának, működtetésének jelentősége az ellátási területen: az adott szolgáltatás hiányában milyen - főként társadalmi - folyamatok lennének tapasztalhatók, a szolgáltatás működtetése ehhez az állapothoz képest miben jelent változást, előrelépést.

A szolgáltatás működtetése várhatóan milyen változásokat okoz az ellátási területen élők körében. A szolgáltatatás működtetése milyen hatással van a helyi/területi szociálpolitikára.

Alapszolgáltatások esetében a szolgáltatatás működtetése miként befolyásolja a bentlakásos intézményekbe és az egészségügyi intézményekbe való felvételt, továbbá a várakozók számát befolyásolja-e a szolgáltatás nyújtása. Az intézményi ellátásból kilépők számára az utógondozás, nyomonkövetés lehetősége biztosított-e az adott alapszolgáltatás által.

A szolgáltató által nyújtott szolgáltatás kapacitása (ellátottak száma) miként viszonyul az ellátási területen más szolgáltatók által nyújtott szolgáltatási
kapacitásokhoz, minőségében mennyiben tér el a nyújtott szolgáltatás a többi szolgáltatástól.

Kizárólag új szolgáltatás(ok) beindítása esetén kifejtésre javasolt tartalom:

A szolgáltatatás beindítását megelőző intézkedések bemutatása, amely kiterjedhet a következőkre: igény- és szükségletfelmérésre (pl. kérdőíves felmérés), annak eredményére a szolgáltatással kapcsolatban, erőforrás feltárásra, forrásszerzésre, pályázati tevékenységre, infrastruktúra kialakítására, fenntartói döntésekre vonatkozó információkra.

A már több éve működő szolgáltatások esetén az szervezet alapítására, a szolgáltatási stratégia változtatására, a szolgáltatási struktúra módosulására vonatkozó információkat érdemes megjeleníteni.

A helyi (települési, kistérségi) szociális szolgáltatástervezési koncepciót és egyéb szociális ágazati, vagy területi tervezési dokumentumok, továbbá statisztikai adatok (KSH, VÁTI SZÁIR, ESKI, stb.) másodelemzés módszerével felhasználhatók. A másodelemzésnél fontos, hogy az adatok az ellátási területre vonatkozzanak, és kellően frissek legyenek.

Kifejtésre javasolt tartalom dimenziói:

Célszerű külön tárgyalni azokat az intézkedéseket, amelyeket a szolgáltatás tulajdonosa, s amelyeket a szolgáltató tett a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt. (Pl. testületi döntések, önkormányzatok közti megállapodások, ellátási szerződés, stb.)

b. a más intézményekkel történő együttműködés módja

Kifejtésre javasolt tartalom:

Intézményi/szervezeti kapcsolatháló bemutatása, kitérve arra, hogy mely szervezetekkel formalizált (írásbeli megállapodással alátámasztott) az együttműködés, milyen az egyes szervezetekkel a kapcsolat intenzitása. Az ellátási terület vonatkozásában valamilyen okból fogva releváns intézményi körre kell koncentrálni. Az
együttműködő partnereket településenként javasolt számba venni.

A kapcsolathálónál különösen az alábbi érintett körrel való együttműködést javasolt bemutatni:

·   szociális ágazat: egyéb szociális alapszolgáltatást nyújtó szervezetek, szakosított szociális ellátást nyújtó szervezetek, gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezetek

·   egyéb oktatás: felnőttképzés, szakképzés, felsőoktatás (a személyi feltételekkel összefüggésben)

·   egészségügy: házi orvosok, szakorvosok, otthonápolási szolgálat, járóbeteg szakellátás, kórházak, nappali kórház

·   önkormányzatok

·   többcélú társulás munkaszervezete

·   munkaügyi szervezet

·   hatóságok és szakhatóságok: városi gyámhivatal, kormányhivatal és szakigazgatási szervei, különösen: szociális és gyámhivatal, élelmiszerlánc biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, népegészségügyi szakigazgatási szerv

·   egyházak

·   civil szervezetek, amelyek a szociális ágazathoz kötődő tevékenységet végeznek

·   helyi lakóközösségek

(Csak azokat a szervezeteket, intézményeket javasolt megjeleníteni (de azt név szerint), amelyekkel valós, kétoldalú és kölcsönös kapcsolatot tart a szolgáltató. Az írásbeli együttműködési megállapodás tényét jelölni javasolt.)

 

Kifejtésre javasolt tartalom dimenziói:

Szervezeti kapcsolatrendszer működtetése bemutatásának a dimenziói az alábbiak lehetnek:

·    kapcsolatépítés,

·    kapcsolattartás,

·    kapcsolatsűrűség,

·    felelősségi körök.

2. Az ellátandó célcsoport jellemzői

 

Már működő szolgáltatás esetén az ellátásban lévőkre vonatkozóan, új (induló) szolgáltatás esetén a potenciális ellátotti körre szükséges elkészíteni egy olyan elemzést, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a szolgáltató tulajdonképpen "kit" lát el, vagy tervez ellátni.

Az alábbi felsorolások maximális tervezés szemléletében gyűjtik össze azokat a mutatókat, amelyeket a Szakmai Programban meg lehet jeleníteni.

A felsorolásból azon tényezőket szükséges kiemelni, amelyek a szociális szolgáltatás/intézmény szempontjából relevánsak az ellátási területen. Minimálisan az ellátási terület településeinek lakosságszámát (ha a nyújtott szolgáltatás ellátási területe megyei, vagy országos, akkor értelemszerűen a megye lakosságát vagy Magyarország lakosságát szükséges megjeleníteni), a népesség korcsoportos bontását minden esetben szükséges megjeleníteni. Már meglévő szolgáltatás esetén az ellátottak számát szükséges feltüntetni.

Kifejtésre javasolt tartalom új, induló szolgáltatás esetén:

- ellátási területen végzett szükségletfelmérés, igényfelmérés eredményeinek és módszertanának bemutatása

- ellátásba bevont települések száma, települések lakosságszáma, népsűrűség, közigazgatási struktúra (körjegyzőségek, mikrotérségi társulások, stb.)

- ellátási területen élő lakosság népmozgalmi, demográfiai és szociális jellemző

· lakónépesség korcsoportos, nemenkénti bontásban, település sorosan - idősellátás esetén kiemelten: 60 éven felüli lakosság száma, aránya

· halálozások száma (ezer lakosra)

· természetes szaporodás, fogyás (ezer lakosra)

· születéskor várható átlagos élettartam (férfiak, nők)

· öregedési index: az idős népesség (65-X éves) a gyermeknépesség (0-14 éves) százalékában

· eltartottsági ráta: a gyermekkorú (0-14 éves) és az idős népesség (65-X éves) a 15-64 éves népesség százalékában

· korfa (településenként és teljes ellátási területre)

· lakosság egészségi állapotának jellemző (főbb halálozási okok)

· szenvedélybetegek betegek száma,

· pszichiátriai betegek száma,

· fogyatékossággal élők, ezen belül egyes fogyatékossági csoportbatartozók száma

· etnikai kisebbséghez tartozók száma, aránya

· háztartások jellemzői (egyedülállók, házaspárok, házaspárok gyermekkel, illetve több gyermekkel, egyedülállók gyermekkel)

· lakosság iskolai végzettsége

· foglalkoztatottsági mutatók (aktívak száma, inaktívak száma, regisztrált munkanélküliek száma, tartós munkanélküliek száma, aktív kereső nélküli családok száma)

· nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma (öregségi nyugdíj, járadékosok)
- idősellátás esetén kiemelten fontos!

· rendszeres pénzbeli ellátásokban részesülők száma (ápolási díj, időskorúak járadéka, aktívkorúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás, adósságcsökkentési támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás stb.)

· eseti pénzbeli ellátásokban részesülők száma (átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, stb.)

· közüzemi díjhátralékosok száma és egyéb típusú adósságterhekkel küzdők becsült száma

Egyéb tényezők, amely az ellátási területen élő lakosság életminőségét befolyásolja:

- az ellátási területen már működő azonos szolgáltatástípusban tevékenykedő szolgáltatók jellemzői

- az ellátási területen nyújtott egyéb szociális/gyermekjóléti/gyermekvédelmi szolgáltatások:

· szociális szolgáltatók, nappali intézmények, átmeneti és tartós bentlakásos intézmények jellemzői

- az ellátási terület gazdasági jellemzői

· nagyobb munkáltatók

· védett foglalkoztatást nyújtók

· az egyes gazdasági ágazatokban dolgozók száma (mezőgazdaság, ipar, szolgáltató       szektor, közszolgáltatások)



· vállalkozások száma

· közlekedés jellemzői

- az ellátási területen nyújtott humán közszolgáltatások jellemzői:

· közoktatás

· közművelődés

· egészségügy

 

Kifejtésre javasolt már működő szolgáltatás esetén:

Már működő szolgáltatás esetén a meglévő igénybe vevői kör jellemzőit javasolt bemutatni, dinamikus mutatókkal jellemezni, különösen az alábbi adatokat:



  • igénybe vevők száma (megállapodással rendelkezők száma)

  • várakozók száma (kapacitás hiány miatt el nem látott igénybe vételt kérelmezők száma)

  • potenciális igénybe vevői kör nagysága (lehetséges igénybe vevők)

  • igénybe vevők életkor szerinti megoszlása
    •  
  • igénybe vevők jövedelmi helyzete

3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

 

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • Az intézmény evangélikus jellegének bemutatása (kapcsolata a helyi gyülekezettel, az intézményben végzett lelkigondozói tevékenység, bibliaórák, áhítatok, istentiszteletek rendszeressége, látogatottsága, a helyi gyülekezet részt vesz-e az intézmény életében, gyülekezeti önkéntesek, evangélikus iskolák bevonása a munkába, egyházi ünnepek stb.) Kapcsolattartás egyéb felekezetekkel. Lakók felekezeti megoszlása.



  • közvetlen, személyes szolgáltatások bemutatása


      •  
    • alapfeladatok
           

      •  
    • kiegészítő feladatok


  • közvetett szolgáltatások bemutatása

 

A feladatellátás tárgyi feltételeinek bemutatása

A Szakmai Program kötelező tartalmi elemeire vonatkozó főszabály nem írja elő a tárgyi feltételek külön pontban történő megjelenítését.

Ennek ellenére javasolt a tárgyi feltételek megjelenítése a dokumentumban, ugyanis alapvetően befolyásolja a feladatellátás minőségét.

 

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • Székhely, telephelyek, nyitva álló helyiségek bemutatása, amennyiben van megjelölve nyitva álló helyiség

  • Nyitva álló helyiségek megközelíthetőség jellemzői (pl.: közúton, tömegközlekedéssel)

  • Akadálymentesítési megoldások jellemzői

  • Közlekedést támogató eszközök (kerékpár, saját tulajdonú járművek, támogató szolgáltatások pl. falu/tanyagondnoki gépjármű, közösségi busz, tömegközlekedési csatlakozások)

  • Tárgyi eszközzel való ellátottság (gondozáshoz használt tárgyi eszközök, pl.: védőruha, gumikesztyű, fertőtlenítő, RR mérő, stb.)

  • Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás esetén a gépjármű bemutatása (típusa, évjárata, hány fő szállítására alkalmas, akadálymentes-e, biztonsági gyermekülés, ülésmagasító, biztonsági mellény, stb. rendelkezésre áll-e)

  • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a készenléti táska tartalmának leírása

  • Telekommunikációs és adminisztrációs munkához használt infrastruktúra (telefon, fax, internet-hozzáférés, zárható iratszekrény, irodabútor)

  • Nappali intézmény esetén az igénybe vevők rendelkezésére álló helyiségek bemutatása: közösségi együttlétre, személyi tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására alkalmas helyiségek, illetve, ha étkeztetés helyben fogyasztására lehetőség van, akkor az étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására alkalmas helyiségek bemutatása.

  • Nappali intézmény esetén a nyújtott szolgáltatásokat támogató tárgyi eszközök bemutatása: tömegkommunikációs eszközök: rádió, televízió, dvd-, video rekorder, cd lejátszó, stb., bútorok, foglalkoztatáshoz használt tárgyak, újságok, könyvek, társasjátékok, stb. említése felsorolásszerűen.

 

Kifejtésre javasolt tartalom dimenziói:

A szolgáltatást igénybe vevők, szolgáltatást nyújtók és a szolgáltatás tulajdonosa szempontjából javasolt a tárgyi feltételeket bemutatni.

4. Az ellátás igénybevételének módja

Kifejtésre javasolt tartalom:

- igénybevételi eljárás bemutatása (az igénybe vevő szempontjából, folyamatleírással)



  • kérelem benyújtása (szóban, vagy írásban kérik-e a kérelem előterjesztését, amennyiben írásban, akkor formanyomtatvány készül-e, melyek a csatolandó mellékletek, kérdések, amelyekre választ kell kapnia az igénybevevőnek: hova?, kihez?, mikor?, milyen módon? kell  benyújtani/előterjeszteni? mit kell csatolni?, valamint ki segít a kitöltésben?)

  • igénybe vétel feltételei:


      •  
    • gondozási szükséglet vizsgálat

      •  
    • jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén szociális rászorultság vizsgálat

      •  
    • soron kívüli ellátás, ennek indokai

      •  
    • előgondozás folyamata


  • értesítések

  • nyilatkozatok

  • megállapodás megkötésének jelentősége

- a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módja



  • nyitvatartási és ügyeleti rend

  • házi segítségnyújtás/ jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási (gondozói) körzetek (ha van körzetesítés)

  • elérhetőségek közlése (személyesen, telefonon /segélyvonal, telefonügyelet is/, faxon, e-mailben, online)

  • az igénybe vevő otthonában való megkeresésének szabályai

- speciális jogszabályban előírtakon felül nyújtott szolgáltatások igénybevétele, térítési díja (amennyiben ilyen szolgáltatást nyújtanak)

- panaszjog gyakorlásának módja igénybevételi eljárás során

- tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó egyéb elemek

5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • milyen módon került megismertetésre a potenciális igénybe vevői körrel

  • promóciós eszközök, tájékoztató anyagok formája, tartalma, terjesztésének módja

  • hirdetési felületek (pl. önkormányzati közlöny, sajtó, hirdetési újság, helyi TV, képújság, rádió, szórólap, tájékoztató kiadvány, internet - weboldal,
         közösségi oldalak, stb.)
  • "akadálymentes" tájékoztatási módok fogyatékossággal élők számára

6. Az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • a szolgáltatást igénybe vevők jogai (adatvédelem, betekintési jog, jogorvoslathoz való jog, érdekképviselet, stb.), kötelességei (viselkedési szabályok)

  • a szolgáltatást nyújtók jogai, kötelességei (A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Szolgálatának alapelvei, Szociális Munka Etikai Kódexe, Munka Törvénykönyve, Közalkalmazottak jogállása tv.)

  • az ellátottjogi képviselő intézményének bemutatása

  • adatkezelési szabályok

  • tájékoztatási kötelezettségek

 

 


Kiegészítő szabályok


 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén kiegészítő szabály alapján kötelező tartalmi elem:

1. a használt műszaki rendszer leírása

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • Rendszertechnikai leírás jeladó, riasztóberendezés, adó, vevőközpont/diszpécserközpont, felügyeleti szoftver tulajdonságainak és működésének leírása

  • Műszaki paraméterek (segélyhívó készülék, segélyhívó adó)

(A műszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint a kétirányú kommunikációra. Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés- és cseppállónak kell lennie)



  • Segélyhívó készülék jellemzőinek és használatával kapcsolatos tudnivalóknak a leírása

2. a segítségnyújtás - a segélyhívástól a krízishelyzet megoldásáig tartó - folyamatának a leírása

Kifejtésre javasolt tartalom:

A riasztás esemény bekövetkezésétől a helyszínre érkezésig tartó folyamat részletes és érthető leírása.

Demens személyek nappali ellátása esetén kiegészítő szabály alapján kötelező tartalmi elem:

 

1. az ellátottak állapot-felmérési módszerének bemutatása

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • demencia tesztek, képességfelmérő tesztek bemutatása (Pl. Mini-Mentál Teszt)

  • mikor? ki végzi el a felmérést?

  • értékelési szempontok bemutatása

2. az ellátottak meglévő képességeinek megőrzésére és fejlesztésére irányuló program

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • egyéni és csoportos munkaformák bemutatása

  • egészségügyi és mentálhigiénés ellátás elemeinek bemutatása

3. a biztonságos tárgyi környezet bemutatása

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • helyiségek elrendezése, berendezése

  • akadálymentesítése

  • vezető színek, fények, stb.

4. a területileg illetékes szakorvosi (pszichiátriai, neurológiai, geriátriai) ellátással való együttműködés módja

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • írásbeli együttműködési megállapodás tartalma

  • gyakorlati intézményi és egyéni szintű együttműködés bemutatása

IV.1.2. A Szakmai Program ajánlott tartalmi elemei az alábbiak:

 

1. Minőségbiztosítás, minőségirányítási rendszer bemutatása

Kifejtésre javasolt tartalom:

Amennyiben rendelkezik az intézmény minőségirányítási rendszerrel, akkor ennek rövid bemutatása ajánlott.

Ezen túl javasolt bemutatni az intézmény teljesítményértékelési rendszerét.

2. Humán erőforrás fejlesztés és gazdálkodás bemutatása

Kifejtésre javasolt tartalom:



  • munkaszervezési megoldások

  • szervezetfejlesztési megoldások

  • humánerőforrás-fejlesztés: képzések, továbbképzések, szakmai személyiségfejlesztés (szupervízió) biztosításának, módozatainak, szervezésének leírása


IV.2. A Szakmai Programhoz
csatolandó mellékletek részletes bemutatása

A Szakmai Program ajánlott és kötelező mellékleteiben az alábbi szempontokat javasolt részletesen tárgyalni, kifejteni.

IV.2.1. A Szakmai Programhoz ajánlottan csatolandó mellékletek az alábbiak:

1. Dokumentációs lista (esetlegesen csatolható mellékletként a használt formanyomtatványok gyűjteménye)



  • Igénybevételi eljárás

  • Ellátotti dokumentációk

  • Tevékenység adminisztráció

2. Szolgáltatási rend

A szociális szolgáltató "Szolgáltatási rendjében" javasolt megjeleníteni az alábbiakat:



  • nyitvatartási idő, ügyfélfogadási idő,

  • nyújtott szolgáltatások köre (alaptevékenységek, speciális szolgáltatások, térítésköteles többletszolgáltatások),

  • az igénybe vevőre vonatkozó viselkedési szabályok,

  • a szolgáltatásnyújtás megszüntetésének esetei,

  • magatartási szabályok.

A szociális szolgáltató Szolgáltatási Rendjében ajánlott az elvárt viselkedési normákat, illetve az ellátásból való kizárás eseteit pontosan leírni. (Pl. alkoholos befolyásoltság alatt való megjelenés, deviáns viselkedés esetén a szolgáltató és az igénybe vevők védelmét szolgálja, ha leírja, hogy a normaszegő magatartás miatt ideiglenesen kizár valakit a szolgáltatásból.)

IV.2.2. A Szakmai Programhoz kötelezően csatolandó mellékletek az alábbiak:

·       megállapodások (tervezete),

·       házirend,

·       szervezeti és működési szabályzat.


MEGÁLLAPODÁSOK


 

Az Szt. 94/C. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodások tervezete.

A megállapodás kötelező elemei egyházi fenntartó esetén (Szt. 94/C. § (3) bekezdés):



  • az igénybe vevő természetes személyazonosító adatai,

  • az ellátás kezdetének időpontja,

  • az intézményi ellátás időtartama (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölése),

  • az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma,

  • a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok, amennyiben az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár,

  • egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályok,

  • belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összege, az azt megfizető személy megjelölése, a belépési hozzájárulás      megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok.

A megállapodás ajánlott tartalmi eleme
(mely 2014.12.31-ig kötelező elem volt):



  • az ellátás megszüntetésének módjai.

Amennyiben az ellátást igénybe vevőt korlátozzák a személyes tárgyainak bevitelében, erről a megállapodásban is kötelezően rendelkezni kell a Szt. 94/E. § (7) bekezdésének megfelelően.

 

 

 


HÁZIREND


 

1.
A bentlakásos intézmény házirendjének tartalmi elemeire főszabályként az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben szabályozottak az irányadók.

1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. § (3) bekezdése szerint meg kell határozni:



  • az együttélés szabályait,

  • az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét,

  • az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait,

  • az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét,

  • az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait,

  • a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét,

  • az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,

  • az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat,

  • az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját.

1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 57. §-a szerint tájékoztatást kell adni:



  • a terápiás és képességfejlesztő foglalkozásban résztvevő személyek díjazásának mértékéről.

1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 60. §-a szerint meg kell határozni:



  • az ellátást igénybe vevőtől átvett készpénz kezelésének szabályait.

1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 101/A. § szerint ismertetni kell:



  • a korlátozó intézkedés alkalmazásának részletes eljárásrendjét.

Az Szt. 94/E. § szerint szabályozni kell:



  • a veszélyeztető tárgyak körét, azok birtoklásának feltételeit,

  • hogy az igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak,

  • meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a látogatók látogatási időn kívül is kapcsolatot tarthatnak az ellátottakkal,

  • a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben tett intézkedéseket.

Az Szt. 99. § (5) bekezdése szerint:



  • az érdekképviseleti fórum választásának és működésének részletes szabályait.

2.
Támogatott lakhatás házirendjét az egyéni szükségletek és igények figyelembevétele mellett a lakókkal közösen kell kialakítani.  1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. § (4) b) bekezdése szerint meg kell határozni:



  • az együttélés szabályait,

  • a háztartással kapcsolatos feladatok megosztását,

  • a konfliktuskezelés módját, eredménytelensége esetére az azokról való döntés eljárását,

  • az ellátást igénybevevő jogainak sérelme esetén alkalmazandó jelzőrendszer szabályait.

3. Nappali ellátást nyújtó intézmény házirendjében meg kell határozni az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 80. §-nak megfelelően:



  • az intézmény nyitvatartási idejét,

  • az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét,

  • étkeztetés biztosítása esetén az étkezések számát és az étkeztetés rendjét (idősek nappali ellátása esetén 2010. január 1-jétől nem része a szolgáltatásnak az étkeztetés biztosítása),

  • az intézmény által szervezett foglalkoztatásból származó bevétel felhasználására vonatkozó előírásokat,

  • az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,

  • az intézmény alapfeladatát meghaladó program, szolgáltatás körét és térítési díját.

4.
Lakóotthon házirendjében meg kell határozni az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 92. § (3) bekezdésének megfelelően, hogy:



  • mely esetekben biztosít az intézmény - alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minősülő - ellátást az igénybevevő kiskorú gyermekének. 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5. § (3) bekezdése szerint meg kell határozni:


  • az együttélés szabályait,

  • az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét,

  • az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait,

  • az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét,

  • az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait,

  • a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendjét,

  • az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,

  • az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és
    térítési díját.

Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 96. § (2) bekezdésének megfelelően a házirendnek tartalmaznia kell:



  • azt, hogy ki, milyen feltételekkel léphet be a szobába az ott élők engedélye nélkül,

  • a takarítás rendjét, módját,

  • a lakószoba díszítését, felszerelésének kialakítását, a személyes használati tárgyak használatát.

1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 96. § (3) bekezdésének előírása szerint a lakóotthonban élőknek joga, hogy önállóan határozzák meg az életvitelükkel kapcsolatos együttélési szabályokat.

 

 


SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat szakmai tartalmi elemeire az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/B. §-ának szabályai az irányadók, mely szerint a Szervezeti és Működési Szabályzatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:



  • az intézmény szervezeti felépítésének leírása

  • szervezeti ábra

  • több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti forma

  • a belső szervezeti tagozódás, a szervezeti egységek megnevezése és feladatköre

  • a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendje,

  • az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdések, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként javasolt csatolni egy állománytáblát.

Az állománytáblát szakfeladatonként javasolt bontani.

Az állománytábla tartalma:



  • szakdolgozók száma összesen, szakfeladatonként,

  • szakdolgozók felsorolása: beosztás - munkakör - alkalmazás minősége - munkaidő - szakképesítés,

  • önkéntesek száma,

  • közfoglalkoztatottak száma,

  • házi segítségnyújtás esetén a társadalmi gondozók száma,

  • vállalkozói jogviszonyban feladatot ellátók száma.

 

 

 

Összeállította:
Dr. Szilvásyné Peregi Eszter