Sok millió búzaszem

A Magyarok Kenyere program 2011-ben indult, pécsi civil kezdeményezésként, Korinek László professzor ötlete alapján, aztán az évek során a sok jó szándékú magyar ember összefogása által, a nemzet összetartozását és a szolidaritást jelképező eseménnyé vált. A jótékonyság, a rászorulók megsegítése egy egyedülálló nemzeti összefogás egyik állomása volt a Pest megyei Tápióbicske, ahol az 1849. április 4-én megvívott tápióbicskei győztes csata emlékére emelt emlékműnél volt idén a Pest megyei adományok összegyűjtése, összeöntése. A nagy mennyiségű búzát az Aszódi Malomban őrülték meg, aztán a keletkezett lisztből készült el az augusztus 20.-ai kenyér. A sütéseken felül megmaradt liszt nagy részét az erdélyi- és a kárpátaljai árva gyerekek kapják meg, de az idei évben minden magyarországi megye karitatív szervezete is részesül az össz-magyar liszt adományból. A történelmi egyházakat is megkeresték, így a katolikus, református egyházak után most az evangélikus egyház is részesült az adományból. 

Péter Mihály, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Pest megyei és Fővárosi Szervezetének elnöke vette fel a kapcsolatot a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, hogy a Magyarok Kenyere program keretében összegyűjtött gabonából készült lisztet szeretnék rászorulókhoz eljuttatni. A hivatalos adományozói okirat szerint a Magyarok Kenyere Alapítvány Korinek László és Győrffy Balázs NAK elnök képviseletében egyházunk északi egyházkerülete számára 1500 kilogramm lisztet adományozott, amelyre 2015. november 19-én került sor. Az Evangélikus Diakónia képviselőii, Buda Annamária, Hajdú Tibor és Mészáros Attila a budapesti  Mandák Mária Evangélikus Gyülekezeti Háznál Kovács Mártával vártak az adományra, amelyet ideiglenesen a pincében raktároztak el.

Fabiny Tamás diakóniáért felelős püspök hálásan vette a felajánlást és három intézményt, a gödöllői anyaotthont, a pilisi szeretetszolgálatot, és a budai Sareptát jelölte ki, ahová az adományok egy része kerülni fog. A többi lisztet rászoruló családok között fogják szétosztani az ünnepek előtt.

"A mindennapi kenyerünket megtermelő gazdák ezzel is felhívják a figyelmet, hogy a szupermarketekben, boltokban vásárolt kenyér nem valami ismeretlen, ázsiai gyárból került oda, - nem kínai termék-, hanem a mindennapi kenyerünk története ott kezdődött, hogy valahol valaki vetett s majd aratott. Mindannyiunknak végre értékelni kell, és meg kell becsülni, azt a fáradságos munkát, amit sokan oly sokszor bizony lenéznek. Oda kell figyelnünk, hogy a vidéken élő emberek, a gazdák, még gondolatban sem jussanak el odáig, hogy egyszer úgy döntsenek, hogy inkább ők is a városban akarnak dolgozni. Mert akkor azt semmilyen politika, külföldi hitel vagy nemzetközi üzenet nem tudja helyrehozni" - hangsúlyozta az adomány átadásakor jelenlévő Obreczán Ferenc a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szervezete (MAGOSZ) főtitkára, a NAK szakértője, aki kollégájával Tarczy Tamással a NAK élelmiszeripari referensével együtt jött el, hogy átnyújtsa egyházunk képviselőinek a lisztet.

A hivatalos átadásra a lisztet Bazan Tibor Hévízgyörk polgármestere szállította ki, majd az Evangélikus Diakónia és a NAK munkatársai csatárláncba állva, egymásnak adogatva juttatták le a pincébe az adományt.

És hogy mekkora helyen fért el? Egy kisbuszban jött és három raklapra került.

Sok millió búzaszem - egy nemzet - áll azon az emléklapon, amelyet Obreczán Ferenc nyújtott át az evangélikus egyház képviselőinek: "Adja Isten, hogy így legyen - mondta. - Adja Isten, hogy a sok millió búzaszemből őrölt fehér lisztet a "kovász" összefogja. Ez a kovász legyen kapocs, legyen az "összetartozás kovásza" minden magyar számára, akik szerte a nagyvilágban élnek. Adja Isten, hogy jövőre ugyanitt találkozzunk!"